A napi nyolc órát számítógép előtt töltő munkavállalók egészsége komoly próbatételnek van kitéve. A tudatos munkavédelem nemcsak jogi kötelezettség, hanem mérhető versenyelőny: kevesebb betegszabadság, magasabb produktivitás és lojalitás.
A hazai irodákban évente tízezreket érint valamilyen munkával összefüggő mozgásszervi panasz – és ezek döntő többsége megelőzhető lenne. A munkavédelem az irodai környezetben messze túlmutat a kötelező tűzoltó készülékeken és kiürítési terveken. Az ergonómia, vagyis az ember és munkakörnyezete közötti optimális kapcsolat kialakítása, a modern munkavédelem egyik legfontosabb pillére lett. Ismerjük meg, melyek a legfontosabb tudnivalók, a jogi keretektől kezdve a gyakorlati megoldásokig.
Mit mond a jogszabály a munkavédelemről?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyértelműen fogalmaz: minden munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. A képernyős munkavégzésre vonatkozóan a 93/1993. (VI. 15.) rendelet tartalmaz részletes előírásokat, összhangban az Európai Unió vonatkozó irányelveivel.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a munkaszéknek megfelelően állíthatónak, az íróasztal magasságának és kialakításának optimálisnak, a monitor elhelyezésének pedig ergonómiai szempontból megfelelőnek kell lennie. A jogszabály nem általánosságokban beszél: konkrét mérőszámokat ír elő.
A Munka Törvénykönyve alapján, ha a munkavállaló egészségkárosodást szenved olyan körülmények között, amelyek a munkáltató mulasztására vezethetők vissza, a munkáltató kártérítésre kötelezhető. A munkavédelmi bírságok súlyos esetekben több tízmillió forintot is elérhetnek.
Külön figyelmet érdemel a képernyő előtti munkavégzés
A VDU (Visual Display Unit) munkavégzés – közérthetően: a képernyő előtti munka – alapvető munkaforma minden irodában, érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy specifikus ergonómiai kockázatokat hordoznak magukban az ilyen jellegű tevékenységek.
A leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak a nyaki és vállfájdalmak, az alsó háti panaszok, valamint a szemfáradtság. Ezek jelentős részben abból fakadnak, hogy nem megfelelő a monitor magassága, rosszul lett beállítva a szék, ergonómiai szempontból hibás asztal. Tehát olyan okokból adódnak, amelyeken némi odafigyeléssel lehetne változtatni.
Irodai munka = mozgásszervi betegség
Ennyire azért nem egyenes az út, de tény, hogy szoros az összefüggés. Van néhány dolog, amit megtehetünk!
Válasszunk ergonomikus bútorokat! Például az ergonomikus székek – amelyeket kifejezetten a hosszú távú ülőmunka támogatására fejlesztettek –csökkentik a gerinc terhelését és javítják a vérkeringést.
A rendszeres pozícióváltás ülés és állás között csökkenti a statikus terhelést, és egy kis dinamikát visz a munkavégzésbe. De legalább ennyire fontos a világítás, a levegő minősége, az akusztika, a hőmérséklet is.
Miért érdemes ergonómiai auditot végezni?
Az ergonómiai auditot olyan szakértő cégek végzik, mint az Office Art Design. Ez a folyamat segít rávilágítani azokra a pontokra, ahol további fejlesztésekre, lépésekre van szükség. Általában egy ilyen audit négy fő területre terjed ki: az egyik a fizikai kialakítás, a másik a bútorok, a harmadik a munkaszervezés és negyedik pedig a munkavállalók tudatossága.
Az audit során ezeken a szempontokon mennek végig, majd a munkatársak bevonásával is igyekeznek a szakértők a téma mélyére ásni. A vizsgálat kiterjed a jogszabályi megfelelésre és a szükséges fejlesztésekre is.
A befektetés, ami megtérül
Azok a vállalatok, amelyek proaktívan foglalkoznak az irodai ergonómiával és munkavédelemmel, nemcsak jogi kockázataikat csökkentik. A megfelelő ergonómiai környezet jelentősen növelheti a produktivitást, miközben csökkenti a betegszabadságok számát.
A munkavédelem tehát nem teher, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy a vállalat bizonyítsa: a dolgozók egészsége valódi prioritás – és ez hosszú távon mindenki számára kifizetődő befektetés.